Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
KLASSZIKA-FILOLÓGIA TANSZÉK

 

Ókortudományi Társaság Pécsi Tagozat 2018. november

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Ókortudományi Társaság

Pécsi Tagozat

[http://www.okortudomany.hu/]

 

Meghívó

 

az Ókortudományi Társaság Pécsi Tagozatának

2018. november 28-án, szerdán, 18.00 órakor kezdődő

ülésére, amelynek programja:

 

Vér Ádám (ELTE)

Szín-ahhé-eríba vallásreformja és az assuri
akítu-templom újjáépítése

Kr. e. 689-ben, a Babilón városát teljesen elpusztító hadjárat után, a hazatérő király különböző újításokat vezetett be Asszíria legfőbb istene, Assur kultuszában: újjáépített több templomot, és valószínűleg ekkor születtek azok az irodalmi alkotások, amelyekben megpróbálták a babilóniai teremtés eposz (az Enúma elis) szövegében a babilóni főistent, Mardukot lecserélni Assurra – ezeket szokták összefoglalóan Szín-ahhé-eríba vallásreformjának hívni, amelyről a szakirodalom többé-kevésbé egyöntetűen kijelenti, hogy kudarcba fulladt. Az Enúma elis szövegéből hamar kikopott a szerencsétlen változtatás, a következő asszír király, Assur-ah-iddina újjáépítette Babilónt, hamarosan visszakerültek a városba az istenek kultuszszobrai is, néhány év múltán pedig a megerősödő Babilónia ismét fellázadt Asszíria ellen, és végleg eltörölte azt a föld színéről.

Előadásomban e leegyszerűsítő narratívánál megkísérelem árnyaltabban bemutatni
Szín-ahhé-eríba reformjait, és azt, milyen hagyományba illeszkedtek ezek, illetve részben kitekintést kívánok adni e reformok utóéletére is – melyek egyáltalán nem bizonyultak annyira sikertelennek, amennyire a történetírói hagyomány eddig beállította azt.

Bélyácz Katalin (PTE)

"Mert az utazók: kutatók"
Salamis és a salamisi szoros philhellén utazók munkáiban.


Előadásomban azokkal a philhellén személyiségekkel foglalkozom, akik a 17. század harmadik negyede és a 19. század közepe között jártak Salamison. Forrásértékük jelentősége, hogy a korai utazók még láthattak számos olyan régiséget, amelyek mára már elpusztultak vagy nyomuk veszett. Annak alapján pedig, ahogyan az előadásban tárgyalt utazók a salamisi csata emlékét felidézik - összhangban vagy feszültségben azzal, amit ők maguk saját korukban antikvitásról, görögségről, háborúról, Keletről, Nyugatról tudtak - a salamisi csata emlékezettörténetének egyik legfontosabb korszaka körvonalazható. És viszont, az előadásban bemutatott írások Salamisról árnyalhatják a philhellénizmus fogalmát, saját koruk egy meghatározó gondolatát, és azt a problémát, amit philhellének és görögök találkozása a görög szabadságharc előtt, alatt és után jelentett.

                                                                       Helyszín:

PTE Bölcsészettudományi Kar

Történettudományi Intézet Ókortörténeti Tanszék

Pécs, Rókus u. 2. M. épület Tóth István terem (1. emelet 106)